Theater Online
Instagram
  • Nyitólap
  • Képgaléria
  • Színházak
  • Portré
  • Hírek
  • Írások
  • Bemutatók
  • HTMSZ
  • Képügynökség
  • TESzT

    Hírek

    Tasnádi István szerint elképesztő energiákat mozgatnak meg a Norvégminta szereplői

    Gál Orsolya
    2025. december 21.
    Óriási sikert arat estéről estére Tasnádi István kamarakomédiája. A Norvégminta című darabot Scherer Péter rendezésében láthatják a Ruszt József Stúdiószínházban. Vajon mitől működik immár harminc éve ilyen jól a szerző és a rendező párosa? Milyen érzések kavarogtak bennük a premier előtt? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk Tasnádi Istvántól.
    Fotó: Benkő Emese

    Mi történik, ha két teljesen eltérő világ találkozik egy festői norvég fjord mellett? Mi születik abból, ha ehhez a képlethez még hozzáadunk egy klímaaktivista exfeleséget? Tasnádi István legújabb kamarakomédiája, a Norvégminta, éppen ezt a kérdést járja körül.

    Fotó: Benkő Emese

    A darab története akkor kezdődött, amikor a színház megkereste a Nézőművészeti Kft.-t, hogy készüljön egy közös előadás Scherer Péter – vagy ahogyan a színházi szakmában mindenki szólítja, Pepe - rendezésében. Gyulay Eszter dramaturg ötlete volt, hogy készüljön egy első blikkre távolinak tűnő, skandináv tematikájú előadás. „A munka azzal kezdődött, hogy összeültünk Eszterrel, Pepével és Kovács Lehellel, a színház művészeti vezetőjével. Sokat beszélgettünk arról, hogy miért szeretjük annyira a norvég irodalmat. Aztán elvonultam, megírtam a történet alaphelyzetét három-négy jelenettel, és elküldtem nekik” – tudtuk meg Tasnádi Istvántól.

    Fotó: Benkő Emese

    Így történt, hogy végül a darab alkotói egy norvég fjord menti kis vendégházban találták magukat. Az előadást átszövi a humor, ám nem a klasszikus, harsány fajtából. A Norvégminta nem olyan térdcsapkodós, kiszámítható óramű, mint például egy Ray Cooney-darab. Rendkívül finom humora van, egy kicsit vitriolos, ami jól illik a skandináv stílushoz. Ez hosszú évek alatt forrt ki Tasnádi István és Scherer Péter között, akiknek ez a tizenkettedik közös színházi munkájuk, de emellett nagyon sok filmben is dolgoztak már együtt. 

    Fotó: Benkő Emese

    Az első, közös fejlesztésű darabot 1995-ben készítették el. Jól ismerik egymás észjárását és stílusát, ez a köztük lévő kötelék pedig ebben a darabban is érezhető. „A világlátásunk szerintem nagyon hasonló. Nagyon szeretem Pepének ezt a picit nyers, szatirikus humorát, ami annyira váratlan és őszinte tud lenni, hogy kizökkenti az embert. Nagyon szeretünk együtt dolgozni, nálunk nincs mellébeszélés. Ha úgy látjuk, hogy valami nem működik, akkor elengedjük, és keresünk helyette jobbat.”

    Fotó: Benkő Emese

    Bár a kamarakomédia hősei, Ottmar (Katona László), Jens (Kovács Lehel) és Anika (Jankovics Anna) skandináv világa távol van tőlünk, de a problémáik cseppet sincsenek messze. „Annyira jó, hogy az, amit fontosnak tartottam elmondani a világról egy ilyen parabolában, hogy tőlünk nagyon távol, északon vajon mit gondolnak az emberek a világ sorsáról, a környezetvédelemről, az olajkitermelésről, a profit felhasználásáról, vagyis csupa elvont dologról, azt a darab szereplői megtöltötték élettel. Azonban, ha jobban belegondolunk, ezek nemcsak a távoli északon, hanem itt, nálunk is gondok, ezek ugyanúgy a mi problémáink is. A darab humorosan, de közben elgondolkodtató módon beszél ezekről.”

    Fotó: Benkő Emese

    Tasnádi István szerint egy komédia esetében csak akkor dől el, hogy milyen lett a végeredmény amikor a közönség először látja a darabot. Éppen ezért a Norvégmintánál a premierig sok kérdés volt bennük. „Az igazság pillanata akkor jön el, amikor az első telt ház van. Az is kevés, ha egy próbán öten-hatan bent ülnek, egészen máshogy reagál a közönség, ha tele van a nézőtér. Tulajdonképpen akkor születik meg egy előadás. Egy ősbemutató pedig mindig óriási élmény, mert valami élőt engedünk el. Ez a történet most már tőlem függetlenül fog működni. Tudom, hogy aki eljön, és megnézi a Norvégmintát, egy nagyszerű élményt visz haza. Sokáig emlékezni fogunk arra, amit ez a három színművész elképesztő energiával tesz a színpadon.”

    Fotó: Benkő Emese

    • Interjúk

      Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot

      Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra!
      Lovas Ildikó
      2025. december 8.
    • Művészek írták

      Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde

      A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
      Szegő György
      2025. december 2.
    • Interjúk

      Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem

      Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt.
      Lovas Ildikó
      2025. november 23.

    Bemutatók képekben

    • De mi lett a nővel?
      Gózon Gyula Kamaraszínház De mi lett a nővel?
      rendezőTasnádi Csaba
    • Könnyűvel indul
      Vígszíház Házi Színpad Könnyűvel indul
      rendezőPass Andrea
    • Gettó
      Miskolci színház Gettó
      rendezőBéres Attila
    • Csongor és Tünde
      Nemzeti Színház Csongor és Tünde
      rendezőVidnyánszky Attila

    Partner oldalak

    Az oldal megjelenését támogatja: Nemzeti Kulturális Alap Magyar Művészeti Akadémia Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális és Innovációs Minisztérium Petőfi Kulturális Ügynökség
    © 2025. - THEATER Online - theater.hu