Hírek
A Svéd Akadémia indoklása szerint Krasznahorkai László „a lenyűgöző és látnoki műveiért” kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat; szövegei „az apokaliptikus terror közepette is megerősítik a művészet erejét”.
Krasznahorkai stiláris és gondolati intenzitása azt kéri, hogy az olvasó ne csupán kövesse a cselekményt, hanem engedje, hogy a történet beszippantsa, atmoszférája átitassa. Ezt a sodrást a Sátántangó különös következetességgel hozza: egy elhagyott gazdaság, egy tanyavilág, ahol az emberek folyamatos esőzésben, sárba ragadva élnek, várva valamire – vagy talán már nem is várnak, nem is remélnek. A regény fokozatosan válik a kilátástalanság, a reménytelenség meditációjává. A Sátántangó rituálé is, egy körkörös mozgás, visszatérés, helyben toporgás, ez a ciklikusság pedig az olvasót is az apokaliptikus világkép részesévé teszi.
A regény kulturális hatása összművészeti referenciává vált: filmadaptációja, amelyet Tarr Béla rendező jegyez, a magyar és az európai filmművészet egyik meghatározó alkotásává vált, és ez ma már egy lezárt életmű felől is értelmezhető.
Az est művészei január 22-én 18:00 órától, a Florimund Mercy utcai Cărturești Mercy könyvesbolt kávézójában a szöveg új olvasatát kínálják, mégpedig a művészeti ágak közötti párbeszéd formájában. A társulat színészei – Grgić Nikoletta, Lajter Márkó-Ernesztó és Tóth Dániel – részleteket olvasnak fel a Sátántangó című regényből, miközben Krasznahorkai szövege – Găurean Cristina grafikus helyben készülő szénrajzai és Cári Tibor zeneszerző improvizációja révén – más művészetek kifejezési formáival is kiegészül.
Az esemény a konTEXT programsorozat része, olyan találkozási tér, ahol a különböző művészeti nyelvek új összefüggéseket hoznak létre.
A szöveg román nyelven, felirat formájában is követhető lesz.
-
Interjúk
A senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László -
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra -
Interjúk
A Budapest- Orfeumtól a meglepetés vendégig
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László. Lovas Ildikó






















