A bemocskolt ártatlanság motívuma ismerős lehet számunkra a klasszikus orosz irodalomból. Szergej, a mindennapjaiba belefásul filozófiatanár, és Tánya, a lakótelepi lány, aki tisztában van saját vonzerejével,  lehetnének akár Dosztojevszkij vagy Csehov főhősei is. Szergej anyja elvált, Tánya apja mozgássérült. Minketten kiutat keresnek a szürkeségből. Majdnem fauszti módon kerülnek össze. Szlávik, Szergej kétes barátja - a történet Mefisztójaként -, egy MacBookot ajánl a lány ártatlanságáért. Főhőseink azonban hamarosan rádöbbennek egymás gyengeségeire és titkaira. Szergej alig várja, hogy szabadulhasson a lánytól. Végül egy sötét alak, egy Kosztya nevű börtöntöltelék válik az isteni igazságszolgáltatás eszközévé és menti meg a férfit. Aztán minden megvilágosodik, a szín kitisztul , és hősünk a napsütötte Máltáról intézett telefonhívásba sűriti epilógusát. Ám a belülről emésztő sötétség immunis a napfényre.