"Mint minden jó darabnak, több síkon értelmezhető az üzenete. A padlásban a földi élet értelmének megfogalmazásán kívül a darab egy olyan erőteret próbál megteremteni, amelyben az eltávozottak és ittmaradottak között szellemi, lelki kapcsolat működik. Másrészt a padlás egy híd szerepet is betölt, keresi az utakat, hogyan lehetne az emberek között, a világ különböző részei között az átjárhatóságot megtalálni.

Amikor ezt a darabot Magyarországon 1988-ban bemutatták, még más társadalmi berendezkedés volt, a szerzők gondolom akkor azt gondolták, hogy kelet és nyugat között kell egy átmeneti hely, egy híd, ami a kettőt összeköti. Hamarosan eljön az az idő, amikor ez a kelet-nyugat határ épp ebbe a régióba tolódik át és ez a híd szerep az itt élő emberekre hárul. Ilyen értelemben most itt kezd igazán aktuális lenni a darab.

Presser Gábor zenéje a fiatalság - ma már középgeneráció - számára legmarkánsabban jelentette azt, hogy egy akkord, egy dallam, egy zene hatására valami megmagyarázhatatlan közösséget érzett azzal az emberrel, aki ott volt mellette és hallotta ezt a zenét. Remélem, ez az előadás a színháznak a megtartó, szellemi és lelki összekovácsoló erejét erősíti majd."-nyilatkozta Horányi László, az előadás rendezője.