A címválasztás talán azt jelzi, hogy Patrick Marber őszintébben akar beszélni a szerelemről, mint valaha is tették azt a színpadokon. Közelebb akar lépni a témához, mint elődei. És ezúttal valóban nincs kertelés, csak egy szerelmi négyszög nyers ábrázolása.

Ez a mű színtiszta ösztön és szenvedély. Marber figuráin keresztül csodálatosan írja le a szerelemben mindannyiunk által megélt sérülékenységet, elesettséget, tanácstalanságot, a bennünk rejlő jót és rosszat. Hazugság és szókimondás, vágy és megszállottság, megcsalás és kibékülés kísért a darabban. Fantáziáink, félelmeink, reményeink hű tükre a mű, fájdalmas őszinteséggel, eszköztelenséggel, nyers dialógusokkal. A Közelebb provokatív színdarab, amely felnőttként kezeli nézőit. Nem andalít el, hanem fejbe kólint: el kell fogadnunk az emberi természet árnyoldalait, de tetteinkért vállalnunk is kell a felelősséget.

A szerző azonos címmel a darabból filmforgatókönyvet is írt, melyet Mike Nichols rendezett meg.