Színházak
Nemzeti Színház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 1991/1992
- 1988/1989
- 1985/1986
- 1984/1985
William ShakespeareA vihar
- ProsperoMilánó törvényes hercegeHorváth Lajos Ottó
- MirandaProspero leányaSzász Júlia e.h.
- Ferdinanda nápolyi király fiaBordás Roland
- ArielszellemSzűcs Nelli
- AlonsoNápoly királyaRubold Ödön
- Sebastianaz öccseTóth László
- AntonioProspero öccse, Milánó bitorló uraBakos-Kiss Gábor
- GonzalotanácsosSchnell Ádám
- Kalibanvad emberKristán Attila
- TrinculoSebastian szolgájaRácz József
- StephanoAlonso lakájaFarkas Dénes
- rendezőAndrzej Bubień
- díszlettervezőAnita Magda Bojarska
- jelmeztervezőAnita Magda Bojarska
- dramaturgKozma András
- zeneszerzőPiotr Salaber
- zenei vezetőPiotr Salaber
- koreográfusKatona Gábor
- súgóSütő Anikó
- ügyelőLencsés IstvánKödmen Krisztián
- rendezőasszisztensKolics Ágota
Shakespeare 47 évesen írta meg utolsó darabját, a Vihart, amely a mai napig a világ színházi repertoárjának legnépszerűbb előadásai közé tartozik, és a szerző egyik leggyakrabban játszott műve. E titkokkal és szimbólumokkal teli színdarab mégis folyamatos megfejtést igényel, szereplőit és gondolatait minden kor, minden rendező megpróbálja újra értelmezni.
Andrzej Bubień, a neves lengyel rendező, aki legutóbb Gombrowicz Operett c. darabjával mutatkozott be a Nemzeti Színház színpadán, kifejezetten törekszik a nagy klasszikus művek mélyebb megértésére, összetett megjelenítésére. A Vihar kapcsán a következőképpen fogalmaz: „Mit is jelent ma számunkra a mágia és a csodák világa? Mára a mágia világa – a virtuális világ. Az a tér, ahol minden lehetséges és minden megengedett, az emlékezet funkciója pedig a manipuláció fegyverévé válik. Mai világunk eltörli a valódi emlékezetet, és egy új valóság létrehozásának eszközévé teszi. Prospero bosszúja a száműzetésért és hatalmának elvesztéséért az értelem játékszerévé válik: innentől megengedhető bármilyen manipuláció, a manipulált emlékezet pedig felhasználható egy jobb, új világ megteremtésére irányuló küzdelemben. Shakespeare Viharja – egy olyan civilizáció szétesésének diagnózisa, amely a harmónián, a szereteten illetve az emberiség reneszánsz ideáljain alapult. Ez egy baljós figyelmeztetés a világ felé, hogy hamarosan a valódi, eredeti, igazi értékeket nem lehet majd megkülönböztetni a hamis, olcsó, ravasz álságosságtól és hazugságtól. Ez a darab a felháborító hálátlanságról, ravaszságról és erőszakról szól, ugyanakkor fontos gondolatokat közvetít a művészet és a művész mai világban betöltött szerepéről. A csoda – messze nem az emberségesség szinonimája. Egy ember varázserő nélkül is ember maradhat. Viszont a mágikus képességekkel bíró, de belső, lelki emberi tulajdonságoktól megfosztott személyt nem tekinthetjük egyértelműen a nagybetűvel írt Emberi nem képviselőjének. Addig létezünk, ameddig az emlékünk fennmarad. De a legszörnyűbb, ha elkezdjük az emlékezetet korlátlanul manipulálni.”
2019. 12. 20.