Móricz Zsigmond-Kocsák Tibor-Miklós Tibor:
Légy jó mindhalálig
musical
Jászai Mari Színház, Népház Tatabánya.
Bemutató: 2011. október 1.

A DARAB
A musical alapjául szolgáló Móricz-regényt Magyarországon szinte mindenki ismeri. A főszereplő Nyilas Misi lelki küzdelmei, embersége és tisztasága mindenkiben nyomot hagyott, aki valaha találkozott a történettel, akár olvasta, akár a két filmbeli változat valamelyikét látta. A megjelenített érzések is ismerősek: a másság miatti számkivetettség érzése, a diáktársak kegyetlen tréfái, az ártatlanul megvádolt ember tehetetlensége, mikor semmi más kapaszkodó nem marad, csak a tiszta lelkiismeret. Ezek a problémák, érzések időtlenek, mindig visszhangra találnak a nézőben – legyen az felnőtt vagy diák. A regényben felvetett problémák aktualitása a mai napig fennáll, örökérvényű kérdések és válaszok az őszinteségbe, becsületességbe vetett hitről, megaláztatásról és a kitartásról. A regény musical-változatának zenéjét Kocsák Tibor írta, az ősbemutatót a Debreceni Csokonai Színházban, 1991-ben tartották. A siker elsöprő volt, „Nyilas Misi-klubok” alakultak és a művet csaknem minden nagyobb színházban bemutatták Magyarországon. Sikerét annak is köszönheti, hogy az átdolgozás a mai gyerekek életérzését, gondjait is érinti, zenei stílusa, szófordulatai közelebb hozzák a történetet és a szereplőket a mai kor nézőihez. Az első bemutató után 20 évvel a Tatabányai Jászai Mari Színház előadásában, Pesty-Nagy Kati rendezésében láthatják újra a nézők ezt az időtlen művet.

AZ ALKOTÓK
A rendező Pesty-Nagy Kati, aki az ország zenés színpadain, Kecskeméten, továbbá a Madách Színházban és a Körúti Színházban is rendez, mindemellett létrehozta az ország legparádésabb musical koncert show-ját, a Musical Csillagait. A Madách Színházban mutatták be „Antonius kardja” c. darabját, melyet dramaturgként és rendezőként is jegyez és amely előadást meghívtak a San Franciscoi Yerba Fesztiválra. Számos pozitív fogadtatású, nagy visszhangot keltett darab fűződik a nevéhez itthon is (2011. Kiss- Gryllus- Fűri: Fabáb – Madách Színház, 2010. Musical pályázat döntő – Madách Színház, 2009. Chicago – Light Opera Works, 2007. A.Ackbourn: Mese habbal - Budapest - Körúti Színház, 2003. Exupery - A kis herceg, RUSZT.KOM Szalon).
Az előadás zenei kíséretét a megyében élő és dolgozó zenetanárokból és hangszeres művészekből álló Tatabányai Kamara Filharmonikus Zenekar tagjai adják. Az együttes a megszokott klasszikus zenei előadásmódon túllépve egy a határainkon és a tengeren túlon már elfogadott, újszerű előadásmóddal dolgozik, évek óta nagy sikerrel. A karmester Román Géza, aki különböző zenekarokkal és szólistaként fellépett Európa szinte valamennyi országában, de Kínában, Dél-Koreában, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban is.
A darab táncos jeleneteit Molnár Ferenc koreográfus jegyzi, aki többek között dolgozott már a Rock Színházban, az Operettszínházban. Angliában a Legath School-ban ösztöndíjasként David Pickantől, a Royal balettmesterétől tanult, majd a Magyar Állami Operaház Balettegyüttesében számos darabban táncolt (Seregi László: Spartacus, Szentivánéji Álom, Cullberg: Mamma Mária). Filmvásznon láthattuk a Miss Arizóna, az Operaház Fantomja c. koprodukcióban, de a Magyar Televízió "Kulcs" vagy "SlágerTV" című adások táncainak megalkotója is ő volt. Nagy sikerrel bemutatott koreográfiája a „Megszállottak”(95). Első nagyszínpadra koreografált darabja az „Utolsó vízió”(97), amit később számos egész estét betöltő tánc- és musical koreográfia követett (Márió és a varázsló, Lugosi, Az ember tragédiája). Munkásságáért a Magyar Táncművészek Szövetségétől 1990-91-es évadban Nívódíjat kapott. Davinci man c. tánc koreográfiájával 2006-ban Fringe díjat kapott.

Előadásunkban olyan kiváló színészek jelenítik meg Nyilas Misi világát, mint Egyed Attila (Valkay tanár úr), Vikidál Gyula (Pósalaky úr), Spindler Béla (Igazgató), Maróti Attila (Gyéres tanár úr). A darabban Török Jánost alakító Aradi Imre tatabányai születésű, szereplésének külön érdekessége, hogy 1996-ban ugyanebben a színházban az akkori Légy jó mindhalálig musical-változatának gyerekfőszerepét játszotta, azaz lényegében ezzel a darabbal indult el színészi pályafutása.

AZ ALKOTÁS FOLYAMATA
A darabban a diákokat helyi kisiskolások alakítják, akik annak ellenére, hogy először lépnek fel színpadon, egységes, jól működő csapatot alkotva állnak helyt a komoly szakmai kihívást jelentő előadásban. A szereplőválogatás már májusban elkezdődött, a közel hatvan jelentkező közül, tizenheten jutottak be a darab szereplői közé. Júliusban ’Légy jó tábor’-t szervezett a színház, ahol a darab jövendő „kis színészeinek” játék és munka közben lehetőségük volt megismerkedni egymással és elkövetkezendő feladataikkal. Igazi összetartó közösséggé kovácsolódtak össze. Mire ősszel sor került az első olvasópróbára a gyerekek már szinte egy félkész, jól begyakorolt produkcióval álltak profi felnőtt játszótársaik elé. Kiemelkedő tehetségre talált a rendezőnő Kiss Krisztofer személyében, aki könnyeden, természetes gyermekiességgel alakítja ezt a komoly szerepet.

AZ ELŐADÁS
A jól ismert klasszikus regény rendhagyó feldolgozása ötvözi a modern technikát a klasszikus színházi elemekkel, a zenés színház nagyvonalúságát, könnyedségét, humorát a valódi dráma erejével. A darab újszerű látványt tár elénk, hiszen a színpadképet formabontó vetítések bővítik, színesítik az előadás folyamán, melynek képei nem csak esztétikai célzattal épültek bele a darabba, hanem fontos tartalmi elemei is a műnek. A letisztult, egyszerűségében hatásos díszlet izgalmas összhangot alkot a mondanivalóval, miközben a zene és a vetített képek asszociációk egész sorát nyitják meg a nézői képzelet előtt. Az élő zene ereje, a tánc, az ének teszi igazán intenzívvé és magával ragadóvá a darabot. A rendező hitvallásának tekinti, hogy egy zenés színházi előadásnak is éppolyan katartikus hatást kell nyújtania, mint a prózai műveknek. Így ebben a darabban is minden szónak, gondolatnak, társadalmi vonatkozásnak és emberi viszonynak egészen pontos és árnyalt megfogalmazásával és kidolgozottságával találkozhatunk. Ez a valódi zenés színházi előadásmód -mely teret enged az igényes szórakozásnak, miközben mindvégig hű marad Móricz Zsigmond eszmeiségéhez. A Légy jó mindhalálig esetében olyan időtlen darabról beszélhetünk, mely időtlen érzelmekkel, kortól függetlenül minden nézőt megszólíthat. A klasszikus regénynek és formabontó feldolgozásának, a próza és a musical műfajának, az izgalmas színészi alakításoknak és a gyerekcsapat állhatatos munkájának összessége az, mely minden feltételt megteremt egy igazán jó előadáshoz. Az előadást a tatabányai Jászai Mari Színház, Népház színpadán október 1-től tekintheti meg a közönség.

SZEREPOSZTÁS
Nyilas Misi: Kiss Krisztofer J.
Igazgató: Spindler Béla
Valkay tanár úr: Egyed Attila
Pósalaky úr: Vikidál Gyula
Török János: Sánta László/Aradi Imre
Török néni: Bajza Viktória
Török bácsi: Incze József
Török Ilonka kisasszony: Kovács Vanda
Doroghyné: Varga Éva
Bella kisasszony: Kovács Lotti
Viola kisasszony: Major Melinda
Doroghy Sanyika: Lőrincz Álmos/ Michl Sebestyén
Nagy úr: Juhász Levente
Gyéres tanár úr: Maróti Attila
Sarkadi tanár úr: Pille Tamás
Báthory tanár úr: Mihály Csaba
István bácsi, pedellus: Pápai Ferenc
Lisznyai úr: Kalmár Gergely
Gazdasszony: Tóth Rita
Rendőr: Széplaky Géza
Orczy: Turza Márton
Gimesi : Bolf Márton
Böszörményi: Román Bertalan
Sándorok: Balázs Ágoston és Balázs Kristóf
Csicsó: Fenyvesi Róbert
Tök Marci: Asztalos Róbert
Tannenbaum: Halász Gergely
Andrási: Kovács Barnabás
Szegedy: Takács Márton
Tanulók: Hamar Dávid, Hegedűs Norbert, Horváth Róbert, Izbéki Balázs,
Szilágyi Áron
Díszlet: Iszlai Zoltán Jelmez: Győri Gabi
Ügyelő: Szrenkó Tamás
Súgó: Dobos Erika, Deme Zsófia
Rendezőasszisztens: Bischof Ildikó, Széplaky Petra
Videó bejátszások: Szalai Dániel, Számvéber Sándor Operatőr: Bohács Attila
Az átkötő jeleneteket írta: Pinczés István
Közreműködnek: a Tatabányai Kamara Filharmonikus Zenekar tagjai
Hangszerelés: Kemény Gábor Zenei vezető: Román Géza
Koreográfus: Molnár Ferenc
Rendező: Pesty-Nagy Kati