Bemegyünk, leülünk, belevágunk. Nekem pedig elkerekedik a szemem, micsoda lazasággal, összeszedettséggel nyilatkozik ez a 12 éves srác.

– Elmeséled, hogyan lett belőled Nyilas Misi?
– Egy rokonom látta meg a hirdetést, hogy a Jászai Mari Színház gyerekszereplőket keres a Légy jó mindhaláligba. Én előtte a környei musical tanodába jártam és már játszottam darabokban, így szólt anyukámnak, hogy lenne ez a lehetőség. Eljöttünk a válogatásra, ahol a színpadon kellett énekelnem. Miután mindenkit meghallgatnak, felolvasták azoknak a sorszámát, akik továbbjutottak. Én,a 13-as is köztük voltam. Aztán megnézték, milyen a mozgásunk, hiszen az énekhang nem elég egy színházi szerephez. Később telefonon szóltak, hogy jöhetek a 3 napos próbára. Ez pénteken ért véget, hétfőn pedig már kezdődött is a felkészítő tábor, ahol reggeltől estig koreográfiákat tanultunk, énekeltünk. És rögtön bele is csöppentünk a próbaidőszakba.

– Nem sok szabadidőd marad.
– Nem és ez nehéz is. De még nehezebb az iskolában helyt állni. Magántanuló lettem, emellett bejárok a suliba is az órákra, amikor csak tudok. De nem mindig tudok, és látom, hogy a többieknek már jegyük van egy-egy tárgyból én meg még sehol sem tartok... Szerencsére gyorsan tanulok, Nyilas Misi szerepét, a prózai részeket is két óra alatt megtanultam. Igyekszem jól beosztani az időm.

– Ami marad, azt mire használod?
– Focizom és bringázok a barátaimmal, számítógépezek, tévézek, ha otthon vagyok. Olvasni nem szeretek igazán, ha kezemben van egy könyv, egyből észreveszem, milyen szépen süt a nap, de jó lenne kimenni a levegőre.

– Mikor érsz haza az előadások után?
– Hét közben délutáni előadások vannak, ezek után fél hatra otthon vagyok, de hét végén este hétkor kezdünk, így olyankor tizenegyre érek haza, és hajnali fél egy is van, mire ágyba kerülök. A délutáni előadásokra egyébként iskolai osztályok jönnek.

– A saját osztályod is látott már színpadon?
– Még nem, de már megvan a jegyük.

– Mit szóltak, mikor megtudták, hogy te kaptad Nyilas Misi szerepét?
– Örülnek neki, nagyon jó az osztályközösség. A tanárok is rendesek, támogatnak, náluk jobb tanárokat nem is kívánhatnék magamnak.

– És a darab többi gyerekszereplőjével hogy jössz ki?
– Szuper társaság jött össze, igazán jó barátok lettünk a próbák alatt.

– És a szüleid, ők megnézték már a darabot?
– Igen, ott voltak a premieren, kicsit nehéz is volt úgy játszani, hogy a 3. sorban ültek. De láttam anyukám szemében a büszkeséget és az nagyon jólesett.

– Adja magát a kérdés: mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?
– Természetesen színész. És énekes. De lehet, hogy választanom kell majd a kettő közül.

– Mit kértél a születésnapodra?
– Nem igazán tudtam kitalálni, mit szeretnék. A korom miatt a ruhák nem hoznak lázba, a játékokból meg már kinőttem.

– Akkor talán egy újságcikk... Boldog születésnapot!